Scott egyb�l rohant a kocsij�hoz, majd padl�g�zzal Florida fel� vett�k az ir�nyt.
A l�nyok ezalatt a ny�lt tengeren haj�k�ztak
- Ebb�l el�g. –sz�lalt meg Jean idegesen. –Hol van Copper, �s mi�rt raboltad el?
- Az�rt raboltam el, mert csak �gy tudtam el�rni, hogy itt legyetek. –mondta Karl vigyorogva.
- �s hol van Copper? –k�rdezte Jean agg�dva. Ekkor Karl h�tizs�kja mozogni kezdett, majd el�m�szott bel�le Copper, aki egyenesen odaszaladt a gazdihoz.
- Itt. –mondta Karl. Ekkor Jean felvette az �l�be a kuty�t, elkezdett Karl fel� k�zel�teni.
- K�sz�n�m, hogy vigy�zt�l r�. –mondta Jean mosolyogva.
Kitty �s Amara csak �rtetlen�l n�zt�k �ket… semmit sem �rtettek az eg�szb�l. Ekkor Jean k�zelebb hajolt Karlhoz, majd amikor Karl is elkezdett k�zel�teni fel�, Jean teljes erej�vel beh�zott neki egyet, amit�l Karl elvesztette az eszm�let�t. Kitty �s Amara tov�bbra is t�tott sz�jjal b�multak.
- Ezt az�rt ami�rt egy: k�pes volt Coppert elrabolni, �s egy h�tizs�kban tartani majdnem egy eg�sz napig. Kett�: nek�nk is el kellett j�nni ide. H�rom: m�r nagyon elegem van ebb�l az eg�szb�l
- V�o! –ki�ltott Amara.
- Jean, hogy �szinte legyek, m�r kezdek f�lni t�led. –mondta vigyorogva Kitty.
- Mehet�nk? –k�rdezte Jean.
- De nem tudjuk kezelni a haj�t.
- Na �s? –k�rdezte Jean, majd mindenkit telekinetikusan felemelt.
- Szuper! –mondta Kitty.
A l�nyok �gy „kirep�ltek” a partra, majd padl�g�zzal elindultak hazafel�.
- Copper, maradj m�r nyugton. –mondta Amara, miut�n Copper m�r harmadszor ny�lazta �ssze.
- Kitty, anyagtalann� tudn�d tenni a kocsit? �gy gyorsabban haladhatn�nk. –k�rdezte Jean. –Szeretn�k min�l hamarabb otthon lenni.
- Persze. –mondta Kitty.
�gy sz�guldottak hazafel�, amikor Jean hirtelen felki�ltott.
- Ez Scott kocsija! –majd beletaposott a f�kbe. Copper beesett a k�t �l�s k�z�, Kitty pedig mivel anyagtalan volt, �tesett a kocsin. Scott is leparkolt, amikor megl�tta Jean kocsij�t.
- Jean, minden rendben? –k�rdezte agg�dva Scott.
- Igen. Siker�lt megoldani.
- Scott, �n a helyedben jobban f�ln�k Jeant�l… -cukkolta Kitty a t�bbieket.
- Kitty, fejezd be.
- Mir�l van sz�? Lemaradtam valamir�l? –k�rdezte Scott csod�lkozva.
- H���t, �gy is mondhatjuk. –kapcsol�dott be a besz�lget�sbe Amara is.
- Na most m�r t�nyleg fejezz�tek be! –mondta Jean, majd hozz�v�gta az ablakt�rl� rongyot Amar�hoz.
- Scott, majd otthon elmes�lj�k. –mondta vigyorogva Kitty, miut�n vissza�lt a kocsiba.
- Scott! Otthon tal�lkozunk. –mondta Jean, majd nyomott egy puszit Scott arc�ra, �s hazafel� vett�k az ir�nyt.
Otthon m�r Bobby �s Max v�rta Kittyt �s Amar�t. Jean felvitte a szob�j�ba Coppert megetetni, amikor Scott nyitott be az ajt�n.
- Jaj Scott! M�r annyira elegem van ebb�l az eg�szb�l. Egy nyugodt perce se lehet az embernek. Legsz�vesebben elmenn�k a vil�g v�g�re.
- Ennek �r�l�k. –mondta Scott. – Ugyanis az egyik r�gi ismer�s�mnek most lesz az esk�v�je, amire megh�vtak engem is �s m�g egy szem�lyt, aki velem megy, �s arra gondoltam, hogy lenne-e kedved elj�nni velem?
- Hol is lakik ez az ismer�s�d? –k�rdezte Jean.
- Finnorsz�g. Akkor lenne kedved…
- Ezer �r�mmel! –mondta Jean. –�s mikor induln�nk?
- Ha neked is j�, akkor ak�r m�r ma mehet�nk.
- M�ris kezdek pakolni. –mondta Jean a b�r�ndje ut�n kutatva. –V�rj csak, Scott. �s mi lesz Copperrel? �n m�r nem merem itt hagyni.
- Jean, semmi sem fog t�rt�nni. Azok ut�n, ahogy elint�zted Karl, nem hinn�m, hogy ide merne j�nni m�g egyszer. –mondta mosolyogva Scott.
- H�t elmondt�k? Na, most m�r �gy is mindegy. Akkor majd megk�rem Amar�t, hogy vigy�zzon r�.
- Rendben.
Aznap este:
- Kivinne minket valaki a rep�l�t�rre? –k�rdezte Jean
- �N! �N! �N! –ki�ltott Kitty. Na j�, akkor induljunk.
- ���. Senki m�s? Na j�l van Kitty, gyere. Scott m�r a kocsiban v�r. Sziasztok! B�cs�zott el Jean v�g�l a t�bbiekt�l.