-Na akkor mi megy�nk is –jelentette ki hat�rozottan Scott.

-Karl, biztos nem lesz bajod? –agg�dott Jean.

-Nem menjetek csak… -mosolygott a fi�. A t�rsas�g kivonult a sort Jean z�rta, aki az ajt�b�l m�g visszamosolygott r�.

Kitty lemaradt Scott�l, hogy Jeannel besz�lgessen.

-Tetszik neked igaz? –t�rt a t�rgyra.

-Nem… hiszen tudod hogy Scott meg �n, hogy vagyunk –akarta magyar�zni Jean.

-Ne is pr�b�ld tagadni –nevetett a l�ny.

-Kitty hagyj�l m�r, tudod, hogy nem igaz –ellenkezett Jean.

-Szerintem mond el az igazat Scottnak, ennyit meg�rdemel

-Mit �rdemlek meg? –v�gott k�zbe az �rintet.

-Semmit… –v�gta r� Jean -*De �n Scottot szeretem, az egy dolog, hogy Karl is helyes, de �n akkor is Scottal j�rok*- tiszt�zta a dolgot gondolatban Jean.

-Akkor mond el neki! –ki�ltott Kitty, elfelejtve, hogy nem besz�lgetnek.

-Kinek mondjon el mit? –h�zta fel a szem�ld�k�k Scott.

-Na �n el�re megyek –jelentette ki Kitty �s el�refutott.

Scott �s Jean meg�llt.

-Scott, m�r akartam neked mondani valamit, de nem tudtam mi az de most m�r tudom: Szeretlek! Te mindig mellettem �llt�l… �s b�r voltak k�zt�nk vit�k, �n akkor is t�ged szeretlek nem m�st –fakadt ki Jean, �s els�rta mag�t.

-Jean �n ugyan�gy gondolom –fogta meg a kez�t Scott �s elindultak Kitty ut�n.

Kitty m�r a kocsiban v�rta �ket.

-Na elmondtad? –mosolygott Kitty. Scott �s Jean csak mosolygott –Hurr�! –ki�ltott Kitty.

-Akkor indulhatunk? –k�rdezte Scott.

-Na n�! Pattanjatok be.

-Mib�l gondolod, hogy te fogsz vezetni? –akad�koskodott Scott.

-Mondjuk, mert n�lam van a kocsi kulcs –ind�totta be a kocsit Kitty, mire Jean �s Scott f�lve besz�llt a kocsiba. F�lelm�k nem volt alaptalan. 

-Megj�ttek! –ki�ltott Kurt. Mindenki kiment �dv�z�lni �ket. Kitty elmes�lte a t�rt�nteket, mert Jean �s Scott a d�bbenett�l nem tudtak semmit mondani.

Innent�l kezdve a dolgok a rendes ker�kv�g�sban mentek, m�g Vad�c is megb�k�lt.

-Most, hogy mindennek v�ge hi�nyzik egy kicsit az izgalom… -panaszkodott Kitty.

-Nekem nem –jelentette ki Scott.

-H�t tess�k itt az izgalom… A sz�leim haza h�vtak New Yorkba –panaszolta Julia.

-Jaj ne! –ki�ltottak a t�bbiek.

-Jaj de… -hajtotta le a  fej�t Julia –Azt hiszem jobb ha pakolok, holnap reggel itt lesznek.

-Seg�thet�nk valamiben?

-Nem, hacsak nem tudj�tok meggy�zni �ket, hogy maradjak.

-H�t arr�l nem. DE egy b�cs� aj�nd�kot adhatunk –jutott esz�be Jeannek amire mindenki r�n�zett.

-Micsoda?

-Igen, neked adom Coppert, ha Scott beleegyezik –n�zett Scottra Jean.

-H�t persze.

-� k�sz�n�m! Nagyon k�sz�n�m! –�lelte meg Julia Jeant.

-Nagyon sz�vesen!

Julia felment a szob�j�ba �s elkezdett pakolni. Evan ut�na ment, �s eg�sz nap ott is maradt.

M�snap reggel Julia sz�lei t�nyleg elj�ttek. Az int�zet �sszes n�vend�ke kiment, hogy elb�cs�zzon t�le.

-Nagyon fogsz hi�nyozni!

-J� fej vagy!

-Majd az�rt n�ha visszaj�ssz? 

-Majd Kar�csonykor tal�lkozunk a csal�di �sszej�veteln�l.

Evan volt az utols�. Nem mondott semmit. Csak meg�lelte a l�ny egy puszit adott az arc�ra �s valamit becs�sztatott a zseb�be.