-Nekem van egy �tletem. – mondta Max, majd elvonult az egyik t�voli sarokba.
Jean m�g mindig zokogott, �m Nate r� parancsolt:
- Anya! Azonnal hagyd abba!
Jean meg�tk�zve n�zett a fi�ra.
- T�ged nem zavar, hogy az ap�d itt fekszik holtan? – fakadt ki Jean.
- De zavar, de �n nem tudok semmit tenni! – feleselt a fi�.
- Hogy sz�lhettem ilyen neh�z term�szet� gyereket! – s�hajtott fel Jean.
Ek�zben Bobby �s Kitty valamin sutyorogtak:
- Nem hiszem el! – mondta Kitty, majd h�tat ford�tott a fi�nak.
- Na j�, lehet, hogy egy kicsit t�loztam…
Jean m�g mindig a fi�val ord�tozott:
- Nem lehet igaz, hogy te az �n fiam vagy!
- M�r mi�rt ne lehetne?
- Mert annyira pimasz �s nemt�r�d�m vagy! 
- J�, visszafogom magam.
P�r perc m�lva Max fel�llt �s mutatott valamit Jeannek:
- Fantasztikus!
- Mi az Max? – k�rdezte Amara.
- Egy rajz Scottr�l. – mondta, majd felmutatta a m�v�t.
Mindenki d�bbenten n�zte a hajsz�lra pontos Scott-rajzm�sot.
- Csak egy baj van… - folytatta Max. – A rajzba nem tudom belevinni a jellem�t.
- Hopp�. – mondta Bobby �s Nate egyszerre.
- Akkor most mi lesz? – k�rdezte Jean.
- El�teremtem, de nem biztos, hogy igaz Scott lesz.
- Pr�ba szerencse. – suttogta Amara. 
Max er�sen �sszpontos�tott a rajz�ra, �s fura m�don, nem az kelt �letre, hanem Scottba sz�llt bele.
- Ez hihetetlen! – sikkantotta Jean, majd Scott nyak�ba ugrott.
- B�szke vagyok r�d Max. – mondta Amara, majd megcs�kolta a fi�t.
- Most, hogy minden rendez�d�tt, �n megyek. – mondta Nate, majd elt�nt a j�v�ben.
- De… - kezdte Jean. - … Apokalipszist le kell gy�zn�d.
Amint ezt kimondta egy lila sz�n� k�d el�rte Kittyt �s Amar�t. 
- Jaj ne! – mondta Max. – �k is Apokalipszis lovasai lettek.
- Mi�ta tud Kitty teljesen l�thatatlann� v�lni? – k�rdezte Bobby.
- �s Amara mi�ta tud t�z element�lt megid�zni?
- Ezt a csat�t elvesztett�k… - suttogta szomor�an Jean.