Nate megpr�b�lta telepatikusan legy�zni Apokalipszist, de egyed�l nem nagyon boldogult, amikor viszont Jean is odarohant, hogy seg�tsen neki, m�r-m�r �gy l�tszott, hogy legy�zik az ellens�get. Ekkor azonban Jean hirtelen a fej�hez kapott �s becsukta a fej�t. Amikor �jra kinyitotta a szem�t, akkor a t�bbiek �szrevett�k, hogy a szem�ben kis l�ngok „�gnek”, de p�r pislog�s ut�n ezek a l�ngok kialudtak.  Ezut�n Jean meg�jult er�vel t�madt Nate seg�ts�g�vel Apokalipszisre, �s m�r majdnem legy�zt�k, amikor hirtelen egy nagy lila f�nysug�r k�s�ret�ben Apokalipszis elt�nt.
- Anya, ez te volt�l? –k�rdezte Nate meglep�dve, de Jean csak annyit b�rt kimondani d�bbenet�ben, hogy nem.
- Akkor szerintem menj�nk be a h�zba �s pr�b�ljuk meg kihaszn�lni a marad�k id�nket, miel�tt Apokalipszis visszat�r. –mondta Nate, �s Jeannel bement a h�zba.
Odabent m�r a t�bbiek is kezdtek magukhoz t�rni, igaz mindenkinek f�jt a feje �s hulla f�radt volt.
- Majd �n �rk�d�k, addig ti pihenj�tek ki magatokat. –mondta Logan, majd nekid�lt az ablakp�rk�nynak �s kifel� k�mlelt.
A t�bbieknek sem kellett k�tszer mondani, k�t m�terr�l d�ltek be az �gyba, �s �gy aludtak, mint ha Logan eg�sz napos edz�s�nek f�radalmait pihenn�k ki. �gy �jf�l fel� Jean fel�bredt, �s mivel nem tudott visszaaludni, ez�rt megn�zte, hogy minden rendben van-e. Besz�lgetett egy kicsit Logannel, majd bement a gar�zsba, �s �gyk�dni kezdett. Egy �ra m�lva azonban � is visszament a t�bbiekhez aludni. Az �jszaka nyugodtan telt el, m�snap reggel mindenki kipihenve �bredt. Miut�n reggeliztek, Logan elmes�lte Apokalipszis volt lovasainak, hogy mi t�rt�nt el�z� �jjel, mivel senki sem eml�kezett semmire a tegnapi harcb�l. Az eg�sz nap f�lelemben telt, att�l tartottak, hogy b�rmelyik percben felbukkanhat Apokalipszis, vagy valamelyik�k �jra az er� s�t�t oldal�ra �ll �t.
Az id� sem volt a legszebb, eg�sz nap felh�s volt az �g, a nap ki sem s�t�tt, �s esett az es�. Ez est�re sem v�ltozott, �s m�g Ciklon sem tudta elint�zni, hogy jobb id� legyen, �gy h�t ilyen nyomott hangulatban esteledett be.
Az id�sebbek a nappaliban tan�cskoztak, hogy mi legyen, amikor Bobby megk�rdezte, hogy nem l�tta-e valaki Kittyt, de egyvalaki kiv�tel�vel mindenki nemet mondott.
- Kitty… itt van a szob�ban… - mondta Jean, majd kicsit hunyorogva k�r�ln�zett a szob�ban, �s a tekintete megakadt a fal egy r�sz�n.
- Hol? –k�rdezt�k a t�bbiek.
- *Ne ijedjetek meg, senki sem fog megs�r�lni.* - hallott�k a t�bbiek Jean szavait a fej�kben.
Ekkor Jean, akinek �jra kigyulladt a t�z a szem�ben, hirtelen felugrott a fotelb�l, �s egy fegyvert el�kapva egyenesen a falnak arra a r�sz�re c�lzott, ahol szerinte Kitty lehet. A t�bbiek hirtelen azt sem tudt�k, hogy mi t�rt�nik, meg akart�k �ll�tani Jeant, de m�r eld�rd�lt a fegyver. A f�ld�n �s a falon v�r�s foltok jelentek meg, majd lassan l�that�v� v�lt a f�ld�n hever� Kitty alakja, szint�n v�r�s foltokkal.
- L�thatatlan volt. –mondta Jean, mik�zben kialudt a t�z a szem�ben. –De m�r �jra l�that�.
- JEAN?! Mit tett�l??? –ord�totta Bobby, majd odarohant Kittyhez �s d�h�sen tov�bb ord�tozott. –Meg�lted Kittyt! Hogy tehett�l ilyet? Meg�lted!
A t�bbiek megd�bbenve n�ztek… el�sz�r Kittyre, ut�na Jeanre… majd �jra Kittyre… �s �jra Jeanre… nem tudt�k, hogy mit mondjanak. Ut�na Max �s Karl megfogt�k j�n karj�t, �s nem engedt�k el.
- Anya… - mondta halkan Nate… m�st nem b�rt mondani…
- Engedjetek el! –pr�b�lt meg kiszabadulni Jean. – F�lre�rtitek ezt az eg�szet.
- Nem tudom, hogy ezen mit lehet f�lre �rteni. –mondta Max d�h�sen.
- Scott, ugye te hiszel nekem? Nem �ltem meg… azt sosem tudn�m megtenni, m�g az ellens�gemmel sem, nem hogy az egyik legjobb bar�tommal. Ugye hiszel nekem? –k�rdezte k�nnyes szemmel Jean, mik�zben megpr�b�lt kiszabadulni Max �s Karl karjai k�z�l.
- Jean… - mondta Scott. – Tudom, hogy k�ptelen lenn�l meg�lni a bar�taidat, de akkor Kitty…
- Csak elk�b�tottam. Csak egy k�b�t� l�ved�k volt. –mondta Jean.
Hirtelen leguggolt �s csin�lt egy h�tra szalt�t, ez�ltal kiszabadult Max �s Karl karjaib�l. Ezut�n odarohant Kittyhez. Bobby m�g mindig d�h�sen n�zett r�, �s nem akarta k�zel engedni a l�nyhoz, �m Jean telekinetikusan f�lrel�kte. Odament Kittyhez, �s egy kis tapad�korong alak� l�ved�ket levett Kitty oldal�r�l, �s elkezdett magyar�zkodni.
- Apokalipszis �jra a hatalm�ba ker�tette Kittyt, aki l�thatatlanul el akart menni an�lk�l, hogy mi �szrevett�k volna. De mivel �n �szrevettem, ez nem siker�lt neki. Elk�b�tottam, �s most el�jult. Ennyi az eg�sz. Semmi baja nincs.
- De akkor mi ez a sok v�r? –k�rdezte Logan idegesen.
- Az csak fest�k! Olyan l�ved�ket k�sz�tettem tegnap �jjel, ami ha eltal�l valaki, akkor azt beter�ti fest�kkel. �s mivel Kitty l�thatatlan, �gy l�ttuk volna, hogy merre megy, ha esetleg nem haszn�l a k�b�t� l�ved�k.
- �s mi�rt pont v�r�s fest�ket kellett haszn�lnod? –k�rdezte Karl.
- Az�rt, mert csak azt tal�ltam a gar�zsotokban! –kiab�lta Jean.
- N�zz�tek! –mondta Max, majd Kittyre n�ztek. A l�ny sz�j�b�l egy kis feh�r energiag�mb j�tt ki, majd hirtelen semmiv� v�lt.
- Apokalipszis… - mondta Professzor.
- Ezt magyar�zom m�r egy hete. Most azt hitt�tek, hogy megh�ly�ltem, �s �t�lltam Apokalipszis oldal�ra, hogy az �sszes X-men-t meg�ljem? – k�rdezte Jean idegesen.
A t�bbiek viszont sz�tlanul �lltak �s a nyakukat vakargatt�k.
- Grrr… F�rfiak… –mondta Jean v�r�s fejjel, majd kiment a szob�b�l, �s becsapta maga ut�n az ajt�t.