Tina megfogadta bar�tn�je tan�cs�t, �m �jszaka, r�m�lom k�p�ben visszat�rt az „�zenet”…   

M�snap reggel Christina idegesen s�t�lt fel a szob�j�ban.

- Van valami baj? –k�rdezte Sophie.

- Csak rosszat �lmodtam… legal�bbis rem�lem…

- Mi�rt? Mi az, hogy „legal�bbis rem�lem”?

- Mindegy, hagyjuk… -mondta Tina, majd kiment a szob�b�l.

Mivel egyed�l szeretett volna lenni, ez�rt fogta a kab�tj�t �s elindult hazafel�. Amikor haza�rt kivette a leveleket a postal�d�b�l, majd bement a h�zba. �tn�zte a leveleket, de egyik sem neki �rkezett, ez�rt ledobta az asztalra �ket �s elindult felfel� a szob�j�ba. Amikor fel�rt, led�lt az �gyra, majd elaludt.

Nem sokkal k�s�bb Amara kiab�l�s�ra �bredt, ez�rt lement, hogy megn�zze, hogy mi t�rt�nt. Amara egy bor�t�kot tartott a kez�ben �s Maxnek panaszkodott.

-         Mi a baj? T�rt�nt valami? –k�rdezte Tina a szem�t d�rzs�lgetve.

-         El�gg� kiborultam ett�l a lev�lt�l.

-         Ki k�ldte? –k�rdezte Christina.

- A nagyap�d, Lucius Antonius Aquilla k�ldte neked. –mondta Max, majd �tny�jtotta a levelet a l�ny�nak.

-         Ha nekem j�tt akkor mi�rt nem a z �n nevem van rajta? –kukacoskodott Tina.

-         Olvasd el, majd megtudod, hogy mi�rt neked k�ldte. –mondta Amara.

-         Ok�, ok�. –egyezett bele Christina, majd elkezdte olvasni a levelet. Eleinte nem nagyon �rdekelte amit a lev�lbe �rtak, de az utols� p�r sorn�l elakadt a l�legzete �s kiejtette a levelet a kez�b�l…

-         Mit sz�lsz hozz�? –k�rdezte Max.

-         Azt, hogy felejts�k el… Nem fogok elutazni Nova Rom�ba, csak az�rt, mert �n vagyok az egyetlen v�r szerinti tr�n�r�k�s. Egy�bk�nt is, azt sem tudom, hogy hol van. –akadt ki Tina.

-         Braz�lia mellett egy kis szigeten. –magyar�zta Amara.

-         T�nyleg, �s mi�rt nem te vagy a tr�n�r�k�s? –k�rdezte Tina.

-         Az�rt, mert engem dr�ga j� ap�m kitagadott, amikor megtudta, hogy mut�ns vagyok…

-         De �n is mut�ns vagyok… -pr�b�lkozott Christina.

-         Igen, de te vagy az egyetlen v�r szerinti lesz�rmazott.

-         De �n nem akarok elmenni! –kiab�lt Tina.

-         Nyugalom, nem is fogsz! –jelentette ki Max.

-         M�g sz�p, hogy nem. –d�h�ng�tt tov�bb Amara. –Mivel nem el�g, ha elutazol, 18 �ves korodig m�g meg is kellene h�zasodnod, hogy t�rv�nyes uralkod� lehess�l.

-         Na legal�bb ezen m�r t�l vagyok. –nyugodott meg Christina.

-         Csak hiszed. –sz�lt k�zbe Amara. –Nehogy azt hidd, hogy ap�m engedn�, hogy te v�lassz magadnak p�rt. Akit kin�z neked, ahhoz az illet�h�z kell hozz�menned. De mivel el sem fogsz utazni a szigetre, ez�rt el is lehet felejteni ezt az eg�szet. –z�rta le a t�m�t Amara.

-         �rdekes lenne… amikor legk�zelebb hazaj�nne Matt Angli�b�l, k�rdezn�, hogy mi t�rt�nt? Elutaztam, megh�zasodtam…

-         Rosszabb, mint egy r�m�lom… -bosszankodott Max.

-         Ne is mondd… m�r k�t napja nem tudok aludni, mert este mindig r�m�lom gy�t�r… de az is eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha egy �zenet a j�v�b�l… -mondta Tina, majd elmes�lte az eg�sz �lm�t.

-         Na akkor most fogod a kab�todat �s megy�nk Jeanhez, hogy megfejtse az �zenetet.

Egy f�l �r�val k�s�bb m�r a Summers-h�z nappalij�ban te�ztak, mik�zben Tina elmes�lte az �lm�t. Jean el�sz�r sz�hoz sem jutott a hallottakt�l, majd el�vett egy k�nyvet �s elkezdett keresg�lni bel�le.

-         Na? Siker�l megfejteni az �zenetet? –k�rdezte Christina.

-         Igen, azt hiszem. A hal�l.. �ltal�noss�gban hossz� �letet jelent, hozz�tartoz� hal�l�r�l �lmodni: bevallhatatlan ellenszenv; s�lyos sorozatos s�rt�s, amit elszenvedt�l. A patk�ny a rossz lelkiismeretet jelenti, �s a gyilkos… Gyilkoss�got messzebbr�l l�tni: jellemed j� ir�nyba fejl�dik; kiker�lsz egy k�ros befoly�s al�l. Ennyi lenne. –z�rta be a k�nyvet Jean.